Maxibár,
újratöltve.

A szobából a lobbyba költözik a választék.

Kinyitod a szállodai minibárt. Világít, hűt, de üres. Egyre ismerősebb helyzet: a hotel megtartja a kishűtőt a vendég saját italainak, a feltöltött minibár helyét pedig egy központi kínálat veszi át. Maxibár, lobby shop, grab & go market: több elnevezés, hasonló gondolat. Az ital és a snack mellé végre más is odafér.

A hagyományos minibár kényelmét nehéz vitatni. Az üzemeltetését már könnyebb. Szobánként kell ellenőrizni a fogyást, feltölteni a készletet, figyelni a lejáratot és tisztázni a vitatott terheléseket. Kevés vásárlás mellett is megmarad a munka. A vendég közben magas árakat és meglehetősen szűk választékot lát.

A lobby market térnyeréséről szakmai elemzés is ír. Ez irány, nem bizonyíték arra, hogy minden szállodának ugyanaz a modell való. A luxusszegmensben vagy más vendégösszetételnél a feltöltött minibárnak továbbra is lehet helye. És az üresen járó szobai hűtő továbbra is fogyaszt áramot: a készlet központosítása önmagában nem energiamegtakarítás.

A korábbi minibáros írásomban főleg ezt az üzemeltetési logikát jártam körül. Most közelebb megyünk a polchoz. A Corsóban már van működő maxibárunk. Az új kísérletünk ennek a választékáról szól.

Áprilisban már bővítettünk. A javulás jól látszik.

A maxibárunk alapvetően jól működik: a vendégek használják, a bevétel megjelenik a havi kimutatásban. Van mire építeni. Engem most az érdekel, hogy a jelenlegi kínálat mennyi vendégigényt talál el, és mennyi mellett sétálunk el nap mint nap.

2026 áprilisában egyszer már bővítettük a maxibár termékpalettáját. Akkor elsősorban a megérzésünkre és a front office kollégák visszajelzéseire hagyatkoztunk: ők találkoznak naponta a vendégekkel, hallják, mit keresnek, és mit hiányolnak. Abból indultunk ki, hogy szerintük mire lehet még szükség.

Áprilistól egyértelműen jobb forgalmat látunk: mind az öt vizsgált hónapban meghaladtuk az előző év azonos hónapját. A január–márciusi elmaradás után áprilisban már 43%-kal, júniusban 76%-kal magasabb bevétel szerepel a kimutatásban. Ez biztató visszajelzés az első bővítés után, és jó ok arra, hogy tovább foglalkozzunk a kínálattal.

A javulás látszik; azt ebből önmagában még nem tudjuk megmondani, mekkora része köszönhető a bővítésnek, és mennyi az áraknak vagy a vendégösszetétel változásának. A mostani, hotelbejárásokkal és AI-kutatással előkészített paletta ennek a már elindított fejlesztésnek a következő lépése.

A P&L-ben ez még „Minibár bevétel” néven szerepel. A vizsgálathoz a 2025-ös és a 2026-os kimutatás január–augusztusi sorát tettem egymás mellé, azonos hosszúságú időszakot nézve. A 2026-os későbbi hónapok üres részleteit és nullás összesítőit nem tekintem lezárt, nulla forgalmú hónapoknak.

Az alábbi összevetés előzetes: a 2026-os átadott fájl hibásként jelölt változat, a pénzügyi egyeztetés még szükséges. Ezért a grafikon a sorokból számított indexeket mutatja, nem hitelesített forintösszegeket. Az áprilisi bővítés már megtörtént; a most tervezett, kutatásra épülő következő paletta még nem indult el.

A jól ismert italok mellé új vásárlási helyzetek kellenek.

A szeptemberi készletlapon 40 terméksor szerepel a visszaváltási díj külön nyilvántartása nélkül. Ez nem feltétlenül 40 önálló cikkszám: van összevont tétel, például „Koktél & Somersby”, és van literben vezetett bor is.

A jelenlegi kínálat gerincét az italok adják: Coca-Cola, Zero, Fanta, jegestea, energiaital, Evian, San Pellegrino, Aqua Panna, sörök, borok és röviditalok. Melléjük jön a Mogyi, Pringles, ropi, chips, nachos és csoki. Ismerős, könnyen érthető választék. Jó alap.

A listából ugyanakkor látszik, merre lehet továbbmenni: a fogkeféjét otthon hagyó üzleti vendég, a töltőkábel nélkül érkező utazó, a gyereknek egy apróságot kereső család vagy a helyi ajándékot hazavivő vendég ma alig talál magának külön választ. Ezeket a helyzeteket szeretném jobban kiszolgálni.

A szeptemberi lap készletpillanatkép, nem lezárt havi értékesítési riport. Az üres eladási cellákból nem következik bizonyítottan nulla kereslet, ezért ebből nem állítok fel termékszintű siker- vagy bukáslistát.

Bementem. Megnéztem. Lefotóztam.

Az elmúlt időben, ha megláttam egy szállodát, és volt rá lehetőségem, besétáltam. Megnéztem, mit kínálnak a lobbyban, hogyan teszik ki, mit emelnek szemmagasságba, és lefotóztam a megoldásokat. Nem csak a termék érdekelt. Az is, hogy vendégként azonnal értem-e, mit vehetek meg és hogyan.

Ehhez AI segítségével kutatást is készítettünk. A személyes megfigyelések mellé így került egy szélesebb ötletlista: italok, speciális snackek, utazási kellékek, helyi ajándékok, családos és kisállattal érkező vendégek igényei. A kettő együtt adta az új termékpaletta kiindulópontját.

Attól, hogy valami jól mutat egy másik hotel polcán, még nem tudom, hogy nálunk fogyni fog-e.

A fotó a kihelyezést mutatja, az AI lehetőségeket gyűjt. Egyikből sem derül ki a Corso vendégeinek tényleges vásárlása. Ehhez kell az éles próba. A kutatásból született listát ezért tesztelendő választéknak tekintem, amelyet beszerzés, árazás és a saját működésünk alapján még szűrünk.

Egy kis bolt, több jó válasszal.

A munkalistán 108 javasolt választékelem, 11 kategória és három ütem szerepel. Az A ütem 70 indulásra javasolt tételt tartalmaz; a B ütem 30 későbbi bővítést, a C ütem 8 frissételes vagy eszközigényes próbát. Ez a kutatás állása, nem egy már feltöltött polc és nem végleges beszerzési megrendelés.

Az alapitalok és a klasszikus snackek megmaradnak a gondolkodás középpontjában. Melléjük érkezhet például fehérjeszelet, gluténmentes kréker, fogkefekészlet, töltőkábel, pécsi csokoládé, kutyajutalomfalat vagy egy UNO. A helyi sör és a villányi bor pedig a tartózkodás helyéhez is kapcsolja a vásárlást.

Külön választjuk a könnyen kipróbálható termékeket azoktól, amelyek új napi rutint igényelnek. A szendvics, a wrap vagy a gyümölcspohár csak akkor kerülhet sorra, ha a tárolás, az utánpótlás és a lejárat kezelése is megoldott. A jelenleg ingyenesen biztosított vendégkellékek értékesítéséről pedig előbb szolgáltatási döntést kell hoznunk.

Az átadott új paletta beszerzési és eladási ármezői üresek. A végleges árak és az árrés még nincsenek meg; a terméknevek és kiszerelések munkajavaslatok. A visszaváltási díjat az árak kialakításakor külön kell kezelni.

Most kezdjük összerakni. A vendég fog dönteni.

Most jutottunk el oda, hogy a kutatásból valódi kínálatot állítsunk össze. Következik a beszállítók és árak egyeztetése, a kezdőkészlet szűkítése, a polckép és az árjelzések kialakítása. A kísérlet kezdőnapja az lesz, amikor a vendég már ténylegesen meg tudja venni az új termékeket.

Az a feltételezésem, hogy a többféle vendéghelyzetre választ adó kínálat és az átláthatóbb kihelyezés többet hozhat ki a maxibárból. De a több tétel több lekötött pénzt és több munkát is jelenthet. Csak az maradjon a polcon, aminek ott van a helye.

• Bevétel kiadott szobára vetítve: hogy a nagyobb vendégforgalmat külön tudjuk választani a jobb értékesítéstől.
• Termékenkénti fogyás és készlethiány: mi fogy, mit keresnek, és mi áll hetekig a polcon?
• Árrés és selejt: az eladási összeg mellé beszerzési költséget és veszteséget is teszünk.
• Feltöltésre és kezelésre fordított idő: a maxibár munkája se maradjon láthatatlan.
• Vendégvisszajelzés: mire volt szükség, mit nem találtak, és mi volt nehezen érthető?

Az indulás dátumát, az ár- és kínálatváltozásokat is rögzíteni fogjuk. Az első hetek tanulságai alapján módosítunk, majd azonos időszakokat és kiadott szobára vetített mutatókat hasonlítunk össze. Ez élő üzemi próba: a szezon, a vendégösszetétel és az árak változása miatt a növekedést nem lehet automatikusan egyetlen új terméknek tulajdonítani.